Mit láthat a házi kamera a szomszédból és az utcából

A NAIH 2015-ös állásfoglalása szerint magánszemély a saját ingatlanán csak úgy helyezhet el térfigyelő kamerát, hogy azzal kizárólag a saját területét figyelje. A látószög nem irányulhat más személy ingatlanára, és közterületre sem. Közterületi térfigyelő rendszert a rendőrség és a közterület-felügyelet üzemeltethet.

Az állásfoglalás még a GDPR előtt született, de a lényege az azóta kiadott európai iránymutatásokban is visszaköszön: ami a saját telken belül marad, az magáncél, ami azon túllát, az adatkezelés.

Az Európai Unió Bírósága a C-212/13. számú ügyben egy családi házra szerelt kameráról döntött, amely a ház bejárata mellett a közterület egy részét is rögzítette. A bíróság kimondta, hogy az ilyen megfigyelés nem tartozik a kizárólag személyes vagy háztartási tevékenység körébe, így az adatvédelmi szabályok teljes egészében vonatkoznak rá.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kamera üzemeltetője adatkezelővé válik: tájékoztatnia kell az érintetteket, igazolnia kell a megfigyelés jogalapját, és a felvételt csak a szükséges ideig őrizheti. Egy családi ház tulajdonosának ennél egyszerűbb, ha a kamera eleve nem lát ki.

A társasházi törvény 25. §-a részletesen szabályozza a közös területek kamerás megfigyelését. Döntéshez a tulajdoni hányadok legalább kétharmadának igen szavazata kell, az adatkezelés szabályait pedig az SZMSZ-be kell beírni. Üzemeltető csak a vagyonvédelmi törvény hatálya alá eső személy lehet, akivel a közös képviselő vagy az intézőbizottság szerződik.

• a kamera nem irányulhat a lakások és a külön tulajdonú helyiségek bejáratára
• öltözőbe, mosdóba és hasonló helyiségbe nem kerülhet
• a belépőket tájékoztatni kell a megfigyelésről és az üzemeltető kilétéről
• a felvétel minden megtekintéséről jegyzőkönyv készül a megtekintő nevével, az okkal és az időponttal

Társasházi lakás tulajdonosa a saját lakásán belül szerelhet kamerát. A bejárati ajtóba épített kukucskáló-kamera vagy a folyosóra néző kamera viszont már a közös területet és a szomszédokat figyeli, erre a közgyűlés döntése nélkül nincs jogalap.

Ha a lakó a lépcsőházat szeretné figyelni, azt a közös képviselőn keresztül, közgyűlési határozattal lehet elérni. Mi ilyenkor a közgyűlés elé kerülő műszaki leírást készítjük el.

A munka törvénykönyve 11/A. §-a szerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében technikai eszközzel is ellenőrizheti a munkavállalót, erről előzetesen, írásban tájékoztatja. A kamera a bejáratra, a kasszára, a raktárra és az árura nézhet, a pihenőre, az öltözőre és a mosdóra nem.

Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása a figyelemfelhívó táblát kétrétegű tájékoztatásként írja le: az első rétegben a cél, az adatkezelő és az érintetti jogok, a másodikban a részletes tájékoztató.

1. Kameránként a cél rögzítése: mit kell látnia, és mit nem.
2. A látószög és az objektív kiválasztása a telekhatárhoz.
3. Kitakarási zónák rajzolása a szomszéd telkére és a közterületre.
4. A megőrzési idő beállítása a célhoz, a felülírás bekapcsolása.
5. A távoli elérés jogosultságainak rendezése: ki nézheti a képet.
6. Közös ellenőrzés a tulajdonossal a rögzítő képén, átadási jegyzőkönyvvel.